Később további tudás birtokába jutottam. Megtudtam, hogy László Gyula régészprofesszor tanítványa, Bakay Kornél professzor kezdte itt az ásatásokat 1972-ben. Az akkoriban szőlőültetvények és akácligetek otthonául szolgáló vidék egy Magyarországon páratlan épületegyüttes egykori helye, mely méltatlanul merült a feledés homályába. A Szent László király első nyughelyéül szolgáló székesegyházat maga a szent király építtette fel és tette a települést Somogy vármegye székhelyévé. Azonban felmerült a kérdés: miért Somogyországban és miért éppen Somogyvárott? Hiszen számtalan más hely őrzi emlékét a történelmi Magyarországon, elég csak a tordai hasadékra vagy az általa alapított nagyváradi püspökségre gondolni! A választ Bakay professzor úr ásatásai megmondták: Szent László király annak a Koppány hercegnek az unokája(!) volt, aki unokatestvérével(!), Szent Istvánnal vívott küzdelmet a magyar nemzet fejedelmi, királyi címéért. Tehát Szent László király az ő nagyapja, Koppány iránti tiszteletből kívánt az egykori nagyúr birtokán nyugodni. Ehhez nem is találhatott volna jobb helyet, mint Koppány herceg vára, a Somogyvár melletti Kupavár!

De vajon miért nem jelentett ez a hely többet nekem első ránézésre? Nyilván azért, mert bizonyos körök nem akarták! Számukra az a megfelelő, ha az emberek nem érdeklődnek „holmi romok” iránt! Ezért a feltárásokat irányító Bakay professzor úr munkáját is több alkalommal leállíttatták, ha kellett utasítással, ha kellett a professzor úr Somogy megyéből történő kitiltásával, ha kellett az anyagi források elapasztásával. A professzor úr azonban nem nyugodott bele! Tudta, hogy sok-sok olyan ember van az országban, akik érdeklődnek valós történelmünk iránt. Az ő segítségükre mindig, mindenben számíthat! Továbbá tálcán kínálkozik a régió számára a lehetőség: 2010-ben Pécs városa lesz Európa Kulturális Fővárosa, ebbe az eseménysorozatba pedig remekül illeszkedne a Pécstől alig 100 km-re fekvő Somogyvár kilencszáz éves műemlékének újjáélesztése.

Ilyen előzmények után jött a kérés: segítsünk anyagi javakat gyűjteni a feltárás folytatásához! A kezdeményezést kedvenc barátom, Éri Ildikó Veszprém megyei gárdista karolta fel. Ennek keretében került megrendezésre 2008. április 2-án a várpalotai Trianon-múzeum nagytermében a professzor úr előadása, bár ezt bátran lehetne élménybeszámolónak is nevezni!

Az eseményre kb. hetven érdeklődő mellett csaknem harminc gárdista is megjelent Veszprém, illetve Pest megyéből. Így a nagyterem zsúfolásig megtelt, a gárdisták zömének már ülőhely sem jutott. Nagy öröm volt látni, hogy egy munkanap délutánján is mennyi ember el tudott jönni egy ilyen fontos rendezvényre. Az érdeklődők nagy tapssal köszöntötték Bakay professzor urat és a megjelent gárdistákat is.

A professzor úr előadása elején a feltárás kezdetére emlékezett vissza. Elmondta, hogyan talált rá a helyre, mely az emlékeket őrzi, mennyi földet, törmeléket takarítottak el, míg végre használható emlékekre bukkantak, és hogyan próbálta a mindenkori hatalom a feltárásokat akadályozni.

A diavetítéssel illusztrált előadáson bemutatta a templom és kolostor alaprajzát, az eredeti formájukban fellelhető kapuoszlopokat, a kocsi szélességű erődfalat, a déli kapu küszöbét, melyen keresztül Szent László király bevonult a székesegyház felszentelésére és még számos fantasztikus tárgyi emléket, mely kilencszáz évvel ezelőtti történelmünket idézte fel.

Mindezek után érdekes párhuzamot vont: a dél-franciaországi, nagyon hasonló tulajdonságokkal bíró székesegyházak és kolostorok (különösen a Saint Gilles-i kolostor) megóvása a helybélieknek rendkívül fontos volt. Nekünk, magyaroknak hasonló felelősséggel kellene viseltetnünk saját emlékeink iránt. Mindkét nemzet ezen épületeit a XI. század végén építette. De amíg idehaza ezek a komplexumok az évszázadok során az enyészeté lettek – köszönhetően a rombolásoknak, háborúknak, eróziónak, nemtörődömségnek és az állagmegóvás hiányának –, addig Dél-Franciaországban teljes pompájában csodálható meg a történelem és építőművészet ezen szeglete.

Ezeknek a teljes szépségünkben ránk maradt dél-franciaországi emlékeknek köszönhető, hogy immár nekünk is lehetnek elképzeléseink, hogy hogyan is nézhetett ki az épületegyüttes virágkorában. A templom főbejáratát díszítő szobrok, a kolostor kerengőjének oszlopkötegei vagy a kolostorudvar kútkávái ott teljesen épen megmaradtak, itthon darabjaiban találták meg és próbálták restaurálni a szakemberek. Természetesen teljes hitelességgel nem állíthatjuk, hogy pontosan tudjuk, milyen volt a korabeli Somogyvár. Azonban a hasonló tulajdonságokkal rendelkező emlékeknek, valamint a régész szakembereknek köszönhetően immár magunk elé tudjuk képzelni az olykor csupán néhány arasznyi fal helyébe a dombra magasodó Koppány-erődöt, a templom alaprajzára emelkedő pompás székesegyházat vagy az elköltözöttek földi maradványait óvó temetőkápolnát.

A feladat tehát adott: adjuk vissza Somogyvárnak, ami az övé, ezt a csodálatos emlékhelyet! Ehhez Bakay Kornél bizton számíthat a Magyar Gárda gárdistáinak önzetlen munkájára. A nemzeti oldalról a Kárpátia zenekar már le is rakta a somogyvári emlékhely felújításának alapkövét, több nemzeti rockzenekar segélykoncerttel, a nemzeti érzelmű kamaraszínházak pedig előadásokkal igyekeznek hozzátenni ehhez a munkához. Bakay professzor úr segítségére siet továbbá Somogyvár önkormányzata, amely már rendelkezik is a terület üzemeltetői jogával. Móring József Attila polgármester, aki maga is részt vett a hetvenes-nyolcvanas évek feltárási munkálataiban (látható is volt az ásatásról vetített diákon) hitet tett a további támogatás mellett, és vázolta közeljövőbeli terveiket: az emlékhelyen kőtárat és szabadtéri színpadot kívánnak létrehozni, hogy a minden év június 27-e körüli hétvégén megrendezésre kerülő Szent László napi ünnepségsorozat méltó helyet kapjon.

Kupavár feltárási és restaurálási munkálatai azonban nem csak önzetlen segítségnyújtástól függnek. Mint minden professzionális munkához, ehhez is jelentős anyagi forrásra van szükség. Elhatároztuk, hogy ki-ki pénztárcájához mérten segít a professzor úrnak. Ennek érdekében elhatároztuk egy alapítvány létrehozását, mely már folyamatban is van, és várhatóan egy-másfél hónap múlva bírósági bejegyzésre kerül. Az alapítvány elnöke Bakay Kornél professzor úr lesz, kuratóriumának, felügyelő bizottságának munkájában pedig a Magyar Gárda több tagja is részt vesz.

„Nemzetem, hazám (…) értékeinek, hagyományainak védelmét életem végéig tartó feladatomnak fogadom el.” – hangzik el a gárdista esküjében. E kezdeményezés erőnknek megfelelő támogatása tehát kötelességünk. Bízunk benne, hogy minél több, történelmünket, hagyományainkat tisztelő honfitársunk tart velünk!

Dobos Zoltán
gárdista
Pest megye

(a somogyvári ásatásokon készült képek a www.somogyvar.hu oldalról valók)

Tömött sorok

Hallgatóság

Éri Ildikó, gárdista

A Trianon Múzeumban

Somogyvár 1.

Somogyvár 2.

Somogyvár 3.

Somogyvár 4.