1976. július 23-án születtem Budapesten. tisztes polgári családban nevelkedtem. Édesapám nemzetközi gépjárművezető, édesanyám könyvelő. Gyermekkoromtól erős nemzeti nevelést kaptam, fontos szerepet játszott identitásom kialakulásában, hogy nemzeti ünnepeinket -így október 23-át is- rendszeresen megünnepeltük.

A korábbi szimpátián túl a Jobbikkal csak 2004-ben kerültem közelebbi kapcsolatba. Akkor Pongrátz Gergely ellátogatott a párt egyik alapszervezetéhez, ahol én is jelen voltam. Ott és akkor „Gergely bácsi”annyira meghatározó élményt nyújtott számomra, hogy elhatároztam, belépésemmel próbálom erősíteni a Jobbikot. A 2006-os Országgyűlési Választásokon pedig már örömmel vállaltam a felkérést, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőjelöltje legyek.

A 2006 őszén zajlott forradalmi hangulatú események során többedmagammal politikai fogollyá váltam, ezért számomra különösen fontossá vált a hazai politikai foglyok és üldözöttek ügye. Fontos számomra, hogy a fiatalabb korosztályban is megerősödjön a nemzeti öntudat, amelyet manapság a balliberális média módszeresen próbál elfojtani, kiírtani belőlük. Neveltetésemből kifolyólag már gyerekkorban magamévá tettem azt a fajta gondolkodásmódot, amely rengeteg fiatalból hiányzik: a haza szeretetét. Ezt az érzést úgy gondolom, csak a Jobbik testesíti meg a pártok közül.

„…az igazságot hangoztatni, hirdetni és világgá kürtölni nem csupán szabad, de kötelesség.”